Érdemes megvizsgálni Szálasi Ferenc pártjainak, mozgalmainak jelképrendszerét. A NAP szimbólumává egy rovásjelképet választott, mely a „HIT” szó betűjeleit tartalmazta. Ezzel is jelképezni akarta Szálasi, hogy az ő hungarizmusa, nem a német hitlerizmus egyszerű kópiája, hanem önálló, sajátosan magyar nemzetiszocializmus, mely lényeges pontokban is eltér a hitlerizmustól és – az általa is nevetségesnek ítélt – magyar kópiáitól.
A HIT szó utal a mozgalom Istenbe vetett hitére és a keresztény Magyarországra.
Az, hogy a párt rövidítése NAP lett, sem véletlen. A magyar néplélek és néphagyomány a Napban Istent tisztelte (vigyázat, nem a Napot, mint égitestet imádta, hanem azt, az Úr egyik attribútumának tekintette!). A Nap továbbá a fényesség, az élet és az élni akarás jelképe is.
Későbbi pártjai már a zöld nyilaskeresztet használták, melynek közepébe a hungarizmusra utaló fehér „H” betűt illesztettek a kereszt szárainak találkozásába. A nyilaskereszt nem más volt, mint Szent László királyunk felújított hadijelvénye, mely egyrészt kifejezte a hungarizmusnak a lovagkirály szellemiségével való azonosulását, másrészt utal a napvágásra, a magyar koronázás egyik szakrális eseményére, amikor a király a Szent Koronával a fején, álló délben - mikor a legtöbb a fény a Kárpát-medencében – fellovagol a koronázó dombra, mely az ősök által megszentelt haza jelképe, s kardjával a négy égtáj felé tesz kardjával „fényvágásokat”, „fénykereszteket”, mellyel tulajdonképpen védelmet kér a Teremtőtől, így tehát a nyilaskereszt az Isten által minden irányból védett Kárpáthazára is utal!
A napvágás másik funkciója, az újjáteremtés, megújítás, mely során az új uralkodó a négy vágással kijelöli a négy fő égtájat, s ezáltal a Kárpát-medence helyét, vagyis megadja az ország (uruszág – Úr-szág = Istentől kapott föld), az égből alászállott királyság helyét a teremtett világban. A nyilaskereszt tehát az Isten által kijelölt és a mindenségbe beillesztett, általa védelmezett Magyar haza jelképe.
A hungarista pártok zászlaja, karszalagja is ilyenformán különbözött a többi, nemzetiszocialista pártkezdeménytől: a magyar jelleget jobban kihangsúlyozó Árpád-sávot illesztettek a zászlóra (mely a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott „eredeti” Árpád-sávval ellentétben kilenc sávot –öt piros, négy fehér – tartalmazott) úgy, hogy a zászlórúd felé eső harmadában vörös négyzet alapon, 45°-kal elforgatott fehér négyzetben állt a zöld, „H” betűvel ékesített nyilaskereszt. Ez az elrendezés utalt a középkori zászlóhasználatra. Az új típusú – kilenc sávos – „Árpád-sáv” a mozgalom szándéka szerint megújítandó magyarság öt – egymást feltételező – társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségeket (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) összefogó konnacionalizmus tartanak össze (négy fehér sáv).
A fentiekből levonható konklúzió:
Az a férfiú (Szálasi Ferenc), aki ilyen pontosan ismerte a magyarság szakrális jelképeinek üzenetét, s nem csak ismerte, de lényegüket megtartva, a kornak megfelelően integrálta mozgalmába és eme jelképeket működtetni tudta, az nem lehet az a „barbár”, akinek ellenségei (ellenségeink) le kívánják festeni.
Hitvány ember nem képes felfogni a magyar néplélek – az isteni rendből táplálkozó - leképzésének tekinthető jelképrendszert és legfőképp nem tudja azt működtetni. Mert a jelképek nem csak egyszerű ábrák, krikszkrakszok, irka-firkák, hanem működtethető és erőt sugárzó koncentrált lelki és szellemi tudás szimbolikus kifejeződése.
